birgeblog 2.0











{Szeptember 25, 2008}   Visszapillantás

Óh! régi szép diák élet
Hová hová tűntél el?
Nem jössz te vissza többé már
A régi kedves fénnyel.
Kereslek egyre szüntelen,
De léted többé nem lelem.
Ó! Jerum, jerum jerum!
Ó! Quae mutatio rerum!

Sipkám belepte rég a por
Elmúlt a szép, dicső kor.
Nem díszít többé szalag,
Gazdád im tova ballag.
Nem énekel az ifjú kar,
Haját dér lepte, feje tar …
Ó! Jerum, jerum jerum!
Ó! Quae mutatio rerum!

Hol vannak ők most, hol lelem?
Elő nyakas vitézek!
Kiket a bor s a szerelem
Félistenné igézett?
Ah mind oda; útnak eredt,
Csüggedt fejű filiszterek …
Ó! Jerum, jerum jerum!
Ó! Quae mutatio rerum!

Az egyik a zöld erdőben
A vágásokat járja,
A másik lenn a föld mélyén
A csillék jöttét várja.
Ez bedőlt gátat foltozgat,
Az vasérceket olvasztgat.
Ó! Jerum, jerum jerum!
Ó! Quae mutatio rerum!

De a valódi firmakedv
Nem hűl ki mindhalálig
Bármibe fog, bármire kél,
Nyárspolgárrá soh’se válik.
Időnk oly gyorsan elszalad,
Nyomunkba’ már egy ifjú had.
Ó! Jerum, jerum jerum!
Ó!Quae mutatio rerum!

Fel hát, barátim, kézbe kéz;
Ne vesszen ami drága!
Virulj tovább, s el ne enyéssz
Barátság hű világa!
Koccint’ni hát, dalolni hát!
Örökké éljen a világ!
Ó! Jerum, jerum jerum!
Ó! Quae mutatio rerum!

Igen, még mindig.



balu.ertl says:

még soha nem énekeltem el magamban blogbejegyzést, de ezt az egyet most igen :)

Művésznő drága! ez még a csodaújvárosi honvágy jele, vagy jobb azért már egy kicsit?



Nóra says:

Emez meg egész nap ültében
Reklámszlogent talál ki éppen
Mikor nem a papírt szántja tolla,
Blogot olvasgat, belelóg az orra

Pont a saját szakodat hagyod ki? A komosokat???

Örülj ennek a négy évnek, hogy egyáltalán volt. Én olyan főiskolára jártam, ahol a társasági élet a nullához közelített.



birge says:

A szakomat nem én hagytam ki, hisz nem én írtam, hanem “két részeg vén firma éjszaka”. Gyanítom, régebbi a nóta, mint a kommszak. De javítottam, és kiegészítettem a te versszakodat:)

Emez meg egész nap ültében
Reklámszlogent talál ki
Tolla vagy a papírt szántja
Vagy blogba lóg az orra.
A másik széket koptatgat
Fegyvernemeket magolgat
Ó! Jerum, jerum jerum!
Ó! Quae mutatio rerum!

Nem egy József Attila, de most ez jutott eszeme. Majd egyszer továbbköltjük:)

Nagyon örülök ennek a négy évnek: különben nem hiányozna ennyire.



Válasz

et cetera