Kedves mindenkik, akik velem voltatok az elmúlt években, blogom, blogjaim születése óta: köszönöm nektek!

Most mégis búcsúzom. Na nem nagyon, csak egy kicsit.
Kaotikus lett ez az online világ, mindenki mindenhez hozzáfér, az irl begyűrűzik, az online meg kigyűrűzik, és a magánélet tiszteletben tartása már nem igazán divat. Engem is többen olvasnak olyanok, akikkel nem szeretném megosztani minden kis intim részletetemet.
Nem először gondolkodtam el rajta: beszüntessem a blogolást? Mostantól ne írjak?
De persze mindannyian tudjuk, hogy erre nem lennék képes. A grafománia az grafománia.
Ugyanakkor meg akarom hagyni a lehetőséget azoknak, akik egy kicsit jobban szeretnének megismerni és ezért képesek rákeresni a blogomra, hogy hadd ismerkedjenek velem. A blogom továbbra is nyitva áll.
Csak egy kicsit átalakul. Életem legkínosabb eseményei, legtitkosabb félelmeim, legőszintébb vallomásaim, egyszóval minden, amiről nem akarom, hogy mindenki tudjon róla, ezentúl egy másik, titkos blogon jelenik meg. Egy olyan blogon, amit a keresők nem kapcsolnak össze az én nevemmel. Aki eddig velem tartott és szépen kéri, privát üzenetben természetesen meg fogja kapni ennek a titkos blognak az elérhetőségét és ha tiszteletben tartja a privát szférámat (vagyis nem sugallja sem élő embernek, sem a keresőmotoroknak, hogy hol van e blog) az továbbra is kebelbéri jóbarátom marad, akivel továbbra is mindent megosztok.

Akik ezután jönnek, azok sem a végtelen űrt fogják a birgeblog helyén lelni: lesz itt webnapló, csak egy kicsit más. Publikusabb. Inkább az érdeklődésemet, és nem a lelkemet fogja bemutatni.

De ne aggódjatok újak: ez is én vagyok:)

 

 

 

(ez az üzenet x idő múlva önmegsemmisítődni fog, ahogy a költözés befejeződött. Nem kell mindenkinek tudnia, hogy van egy titkos blogom:) )