Mivel drága jó fényképezőgépem meghalta magát (természetesen a garancia lejárta után) ezért az elmúlt időben nem tudtam kellőképpen fényképekkel illusztrálni blogbejegyzéseimet, holott szerettem volna.  Jobb híján nemtávirat telefonját használom erre a célra, ő meg néha lementi és elhozza nekem, szóval bocsánat a képek minőségéért…

Hajtás után tehát a megkésett fényképalbum.

kep026 Ő itt Chemotox, amikor már elég nagy volt, de még nem nyílt ki. Mint a mellékelt ábrán is látszik, a képbe már csak átlósan fért bele, ekkor lehetett olyan 50 centi körül – sajnálom, hogy nem tettünk mellé semmit, ami illusztrálta volna királyi méreteit. Chemotoxot egyébként – Lucky Look-kal, a négylevelű lóherémmel együtt – nemtávirat cserepekbe ültette, és most várjuk, kinő-e belőlük valami. Azért ő és nem én, mert a tegnapi nap után féltem, hogy tönkremennének a kezemben, ugyanakkor már nagyon érett az elültetés, nem akartam vele tovább várni. Erről is lesznek majd képek… majd….

chemotoxChemotox immár teljes pompájában: kábé 55 centi lehetett gumótól a bojtja tetejéig, illusztrációképp szeretném megjegyezni, hogy a másfél literes soproni keresztelőkupában ücsörög, tehát még egyszer: ami a kép alján látszik, az egy másfél literes kupa szája! Ezen túl pedig a mellékelt ábrán látható az örökpanoráma, amit a szobámból élvezhetek. Hát nem egy Wekerle…

Több képet is akartam feltenni, például a múltkori kirándulásról is, de sajnos azok meglehetősen egyenszürkék, és úgy néznek ki, mintha nem éreztük volna jól magunkat, pedig de. Sry:(

Advertisements