Még hogy a péntek 13 a peches nap? Ehh… Én például 11-én szerdán átéltem első esésemet, legalábbis mióta saját motorom van.**

Az egész úgy kezdődött, hogy szombaton motoros börze volt az egyik nagy plázában, de a végére értünk oda, így – jól kib@szok a világon alapon – nem vettünk dzsekit nemtáviratnak, ellenben beszereztem egy szoknyát magamnak. Na, tegnap reggel ezt húztam fel, tűsarkúval, blúzzal, kicsinosítva magamat, ahogy kell, hadd örüljön néha a nagyim is (még ha nem is lát).*

Az egész nap közepesen pocsékul zajlott, nemtávirattal összerúgtuk a port holmi lakberendezési kérdéseken, de végül mégis az lett az eredmény, hogy megvárom délután és elcsattogunk a kék-sárga lakberendezési boltba. Már fél órányira jártunk a munkahelyemtől, amikor hirtelen eszembe ötlött, hogy valami nélkülözhetetlenül fontosat bent hagytam, így vissza kellett fordulni. Ám mivel a visszabuszra várni kellett kicsit, gondoltuk addig megfagyizunk, csakhogy a busz mégis indult, így minden tiltás ellenére mocsok módon fagyival szálltunk fel a buszra. Lassan de biztosan haladtunk, majd hirtelen bumm, vészfék, akkorát estem, mint valami elhajított kavicsdarab, a lábacskám kifordult a tűsarkúból, és természetesen az egész fagyit egyenletesen szétkentem a hajamon, fülemen, fekete blúzomon és szoknyámon, de még a combom belső oldalára is bőven jutott belőle, amit mondjuk nem értek. Szóval így történt az első esés.

Visszaérve a munkahelyre megtámadtam a mosdót, hogy én most rendbeszedem magam, csak megfeledkeztem a lelkes vízmelegítőnkről, így alaposan leforráztam a kezem, még este is fájt.

Nagy nehezen hazajutottunk, és ennyi viszontagság után muszáj volt elmenni motorozni. Már épp indulóban voltam, amikor csörög a telefon: levelet kaptam otthonra, melyben a kedves Csodaújvárosi Főiskola kéri, hogy elmaradt tartozásomat, kemény 800 forintot így három évvel a diploma után kegyeskedjek már kifizetni. Neptunon keresztül, naná. Bármennyire is köt a hűség az Alma Mater iránt, toll a fülükbe, emlékeim szerint a diploma kézhezkapása előtt aláírtak egy papírt, hogy tartozásaim rendezve vannak, különben is, az elmúlt három évben senkinek nem hiányzott a pénzem?

Felpattantunk a lovakra, elindultunk vacsorázni (hiába, ha pasikkal mászkál az ember, lépten nyomon meg kell állni enni, mondjuk rám is fér:)), és épp kihozták a tápot, amikor csörög a telefonom: nemtávirat áll a ház előtt, a kulcsai viszont a munkahelyén vannak…

Na, tegnap is ennyit motoroztam. Ellenben egyszer sem felejtettem el a benzincsapot!

*ellenben olvas. Szóval szia Nyanyi!

**Mint a postból is kiderül, az esésnek meg a motorozásnak az égvilágon semmi köze egymáshoz, csak gondoltam bulvárosodom egy kicsit:)

Reklámok