És még az is történt velem, hogy megvolt az első francia nyelvű tárlatvezetésem, mármint ha tárlatvezetésnek lehet nevezni azt a kvintettben nyökögést, amit előadtunk.

Úgy kezdődött, hogy szokás szerint jött a csoport, kivételesen csak négyen voltak, két magyar, két külföldi, ledaráltam a szokásos bevezetéseket, majd megindultunk a Sziklakórház-túrára. Már ekkor gyanús volt, hogy a külföldiek elég értetlen fejet vágnak, majd tört angolsággal (nagyon tört) olyan dologra kérdeztek rá, ami csak két perce hangzott el, ebből azt a következtetést vontam le, hogy vagy a memóriájuk reménytelen, vagy nem értenek semmit abból, amit mondtam. Elmondtam még egyszer lassabban is, ekkor meg olyan fejet vágtak, mint aki el akarja hitetni, hogy értette, de csak azért, hogy ne nézzék hülyének. Hálistennek ekkor egymáshoz is szóltak, amiből már rögvest ismerős lett a nyelv, gyorsan el is mondtam franciául, hogy nem túl jól beszélek, de ha akarják, tartom nekik franciául az idegenvezetést (ezt már nagyon jól el tudom mondani, mert fejben sokat gyakoroltam, hátha egyszer szükség lesz rá). Mondták, hogy tök jó, mert ők meg angolul nem beszélnek, és megnyugtattak, hogy igenis tök jó a franciám (persze, az a két begyakorolt mondat). Szóval innentől indult a nyökögés, a kézzel-lábbal magyarázás, sűrűn kértem a bocsánatokat, de ők is nagyon kedvesek voltak, próbáltak kisegíteni. A magyar csoportra nem is jutott volna már időm, de a kétfős csoportból az egyik fő szintén beszélt kicsit franciául, ezért szinkronfordította magyarra a nyökögésemet, meg időközben közösen kerestük a szavakat, ezúton is köszönöm neki, ha olvas:)

Persze ez a szerencsétlenkedés sokkal több időt vett igénybe, mint egy normál túra, és már marhára késében voltunk, ám félúton közölték a franciák, hogy ők még a Labirintust is megnéznék, az meg mindjárt zár, így a gépészet előtt leléptek, és én még pont időben kiértem a két magyarral:)

Amúgy meg van új programunk, a zseblámpás túra, töksötétben kell a Sziklakórházban tárlatvezetnem, és hát én azt hittem, hogy teljesen be leszek majrézva, mert még világosban is elég félelmetes. De szerencsére sokan voltak, nagyon világítottak, én meg általában hátrafelé haladva vezetem a csoportot (BiG tanúsíthatja), így voltaképpen nem is láttam, milyen ijesztő sötétség van előttem. Szóval gyertek nyugodtan:)

Fizetetlen élménybeszámolóinkat olvasták.

Reklámok