Visszaszámlálás.

birge új, titkos hobbija a…

10

sakk.

9

hosszútávfutás

8

makramé

7

kutyaházépítés

6

csákóhajtogatás

5

tévénézés

4

kávéfőzés

3

foci

2

háztartásigép-szerelés

1

főzés

0

EEEEE… rossz válasz. Bár a makramé nem állt tőle távol.

Siklóernyőzöm.

És most szakítsuk meg a bejelentést egy kis reklámmal. Külön üzenem a családomnak, és mindazoknak, akik aggódnak értem.

  1. Nem a halálomra játszom, a motorozás és a siklóernyőzés csak véletlen, hogy egyidejűleg kezdődött meg. Mellesleg mindkettő gyerekkori álom, nem hirtelen jött ötlet.
  2. A siklóernyőzés nagyon-nagyon veszélyes sportnak van feltüntetve, mert mindig nagy feneket kerítenek a híradóban, ha baleset történik. De ez még nagyon sokmindennel így van.  Valójában ha az ember felkészült, elővigyázatos és betartja az alapvető biztonsági előírásokat, akkor viszonylag kicsi az esélye annak, hogy lepotyog és ott marad. A balesetekről általában kiderül utóbb, hogy valamit csúnyán elszúrt az illető.
  3. Én különösen veszélytelen vagyok. Az oktatás hétvégén van, én viszont általában dolgozom olyankor. Ha épp ráérek, akkor rendszerint pocsék az idő. Az elmúlt két hónap alatt éppen ezért egyszer sem sikerült repülnöm. Olykor elemelkedett a lábam a földtől, de az mindig nemkívánatos szélviszonyok közt történt, ezért az oktatók visszarángattak a földre. Pedig tényleg szerettem volna röpködni:) A legdurvább baleset, amiben részem volt, hogy nem tudtam megállni egy tüskebokor előtt, és kiló hússzal belerohantam. A közepén sikerült megállni, akkor csücsültem benne, amíg odaért a párom, hogy kiszedjen. Utána fél óra alatt bogoztuk ki belőle az ernyőt. Fájt, de azért még nem életveszél.
  4. Végül, ámde nem utolsósorban: a tanfolyam, amire befizettem, három hónapra szól. Potom összegért lehetne még folytatni, de nem fogom. Nagyon szeretnék repülni, ezirányú vágyaim cseppet sem csökkentek, de egyrészt közepesen bénának bizonyultam, másrészt inkább papírkutyának. A tanfolyam általában hétvégén reggel kilenckor kezdődik az isten háta mögött, ehhez nekem két órát kell utaznom, de még motorral is legalább egyet. Akkor viszont egész nap cipelhetem magammal a protektorokat, kabátot, bukósisakot, estébé. Hegyre fel, hegyre le. A tízkilós ernyő+beülő+satöbbi mellett. Képzelhetitek..

A korán kelés eleve nem az erősségem, nekem a pihenést az jelenti, ha tízig ki sem nyitom a szemem. A tanfolyam miatt viszont hétvégén korábban szól az ébresztő, mint hétköznap, ilyenkor általában esőért nyüszítek, a testem meg hisztizik, hogy aztán mostmár legyen ennek vége!

Bónusz: az én hattyúfehér bőröm elég rosszul viseli az egész napos napon rohangálást. A homár hozzám képest halványrózsaszín.

Kihagytam még valamit? Ja, igen. Tök jó a társaság, de szerintem rajtam kívül senkinek nincs családja, baráti köre, satöbbi, vagy legalábbis nem értem, hogy tudnak minden hétvégén reggeltől estig ott lenni. Kivétel nélkül. Reggel egy kis kutyázás a domboldalon, aztán déltől csobbanás valamelyik tónál, és este, ha olyan az idő, némi repülés.. na, ez jó nap volt, sziasztok, holnap reggel megint találkozunk! Csak engem várnak otthon?

Félreértések elkerülése végett: nagyon élveztem ezt a két és fél hónapot, csak a repülés hiányát sajnálom. Talán erre még lesz egy kis lehetőségem. De időhiány miatt folytatni nem fogom (és ezért már előre vérzik a szívem).

Talán majd egyzer, ha átcsapok időmilliomos pacsirtába…

Advertisements