Időről időre előfordul az ember életében, hogy nagyobb döntéseket kell meghoznia. Van, akinek ez egyszerűen megy, és vagyok én, aki napokat képes vergődni rajta.
Az a baj, hogy ez a vergődés ilyenkor mindenre kiterjed és egy idő után már az is a kétségbeesésbe tud taszítani, ha nemtávirat megkérdezi reggel, hogy teát vagy kakaót szeretnék a reggeli mellé.
Különösen aggaszt ez olyan kérdésekben, amikor igazából tudom, hogy mindenki lebeszélne arról a döntésről, ami felé a szívem húz.
Na, majd elmúlik.